"Árnyak csörtetnek felfelé a dombon.

Büszke lábon könnyen vagy botra dőlve,

fűbe kapaszkodva, csörögve, csúszva és keréken

törekszik fel Minden, hogy megálljon

a lemenő pompás arany fényben

némán...,

csendben egymás mellett."     (Tóth Zoltán)